Jelentem, sikerült túlélnem a mai délutánt... Egész normálisan telt, nem untam magam annyira halálra, a végére fel is ébredtem.
A mai naphoz viszont az is hozzátartozik, hogy annyira nevettünk délelőtt mind a hárman, hogy Valerienek és Virgenienek elkenődött a szemfestéke... Sírtunk a nevetéstől... :) Ez történik, ha valakik félreértik egymást, az egyik bizonygatja, hogy látta a tv-ben, és a keletiek tényleg megeszik azt, a másik meg nem akar hinni a fülének... Aztán a végén kiderül, az egyik állatról, a másik emberről beszélt... Én pedig már kínomban nevetek, hiszen én értem mind a kettőt, de képtelen vagyok tisztázni a félreértést, mert egy értelmes hang nem jön ki a torkomon, csak a harsogó kacaj... :) Aztán Ginaluca-t zászlóval díszítve szolgáljuk fel...
Három nő, akiknek a nevetése beharsogja a Carlton-t. A német testvérpár pedig csak ül a szalonban, és néznek nagy szemekkel, amikor még mindig a kacagástól fuldokolva végigsuhanok a termen...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.